Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ferenczy Ida (1839. április 7. Kecskemét1928, Bécs), az „ereklyés hölgy”. Neve örökre elválaszthatatlan marad kedves úrnőjétől, Erzsébet császárné és magyar királynétől (Sissi). Kevés példa van rá a magyar történelemben, hogy egy fiatal vidéki lány, aki bár nemes, de nem főrangú, ilyen előkelő helyet töltsön be a királyi udvarban, És még kevesebb arra, hogy ezt a posztot arra használja fel, hogy minden befolyását és ismeretségét latba vesse hazája és szülővárosa előrehaladása érdekében.

Ifjúkor

Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedikként. Neveltetése nem lépte túl a korabeli vidéki város lehetőségeit, ugyanis hiába volt már akkor is főiskola Kecskeméten, oda lányok nem járhattak. A fiatal nő, aki már ekkor is éles elméről, magas intelligenciáról és jellemszilárdságról tett tanúbizonyságot a magánoktatásokon túl önképzéssel, saját erejéből igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította Ferenczy Idát, aki 1862-ben került Kecskemétre, amikor férjét főügyésszé nevezték ki oda.

A császári udvarban

Erzsébet császárné 1863-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni és egy évre rá már olyan jelentős előrehaladást tett a magyar nyelvi tanulmányokban, hogy olyan kísérőnőt keresett, akivel ezen a nyelvet tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, s az annyira megtetszett neki, hogy azonnal magához is rendelte Ferenczy Idát és a találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Hogy az egyszerű nemesi sorból származó Ida neve hogy került fel ennek a listának az aljára az mind a mai napig vitatott. A feltételezések általában Deák Ferenc és Almásy grófné nevét szokták említeni.

Erzsébet, aki a bécsi udvarban egyedül érezte magát azonnal megszerette Idát, a kezdeti időkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük, s a császárné egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!”

1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Ám Ida nagy szerepet játszott abban is, hogy a császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is.

Ám emellett Ferenczy Ida levelezőpartnerei voltak többek között Falk Miksa, Thallóczy Lajos, a mártírhalált halt mininszterelnök özvegye Batthyány Lajosné Andrássy Ilona. Személyes barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül Festetich Máriához, Majláth Saroltához, Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül Nopcsa Ferenchez, Rónay Jácinthoz.

Ferenczy Ida nem volt politikusi alkat, csupán a haza nemeslelkű leánya, aki élni tudott szerencsés helyzetével és állandóan táplálta királynőjébe a magyarok iránti szeretetet. Bármennyire szerette is Erzsébet Idát, mivel köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért nyilvános megjelenéseire nem kísérhette el úrnőjét. A császárné ilyenkor hosszú, bizalmas leveleket küldött barátnéjának, melyekben sokszor írt arról, hogy hiányolja őt. Leveleiben mindig a közvetlen és baráti „Kedves Idám!” megszólítást használta. Emellett azért Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára.

Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idán! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)

Bizalmas kapcsolatukat jól mutatja Karafiáth doktor leírása, mely szerint Erzsébet császárné gyakorta szenvedett álmatlanságban, s ilyenkor Ferenczy Ida az ágya szélén ült és szóval tartotta úrnőjét; kellemes, lágy hangján elmesélte gondolatait, ifjúkori emlékeit és tréfás adomákat mondott, amíg Sissi meg nem nyugodott. Emellett Ida szobái a Burgban és Gödöllőn is közvetlenül Erzsébet szobáihoz csatlakoztak és a Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak.

Ferenczy Ida annyira szerette úrnőjét, hogy még azt az ötletét is kész volt segíteni, hogy Schratt Katalin, a Burgtheather színésznője az ő szobáján keresztül jusson be a Hofburgba amikor Ferenc Józseffel találkozik. Ezekkel a találkozásokkal kapcsolatban maga a császár is gyakran írt neki levelet. Ferenc József Ida iránti nagyrabecsüléséről és tiszteletéről tett tanúbizonyságot, amikor megfestette Erzsébet portréját Benczúr Gyulával a számára.

Sissi halála után

A királyné 1898-ban bekövetkezett halála porig sújtotta. Árva lett a szó legszorosabb értelmében, hisz királynéja volt élete értelme. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. Kedvéért feladta az önálló otthonteremtés lehetőségét, a férjhezmenetelt, a gyermekáldás örömét. A genfi tragédia után a királyné udvartartásának ki kellett költöznie a Burgból. Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Szeretetét átruházta úrnője gyermekeire, Gizellára és Mária Valériára. A kisebbik leánnyal végig személyes levelezésben is állt. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.)

Kapcsolata Kecskeméttel

Soha nem felejtette el azonban szülővárosát sem, ahol ott élt egész családja és ismerősei. Kecskeméthez való ragaszkodása akkor nyilvánult meg a leglátványosabban, mikor 1907-ben Kada Elek polgármester (unokahúgának, Ferenczy Agusztának férje) kérésére közbenjárt Koburg Fülöp hercegnél a Kecskemét melletti kohári–szentlőrinci puszta megszerzése ügyében. Neki köszönhető, hogy a már opciót szerzett Agrár Bank helyett Kecskemét vásárolhatta meg a 11 ezer holdas birtokot. De egyéb jótékonysági alapítványokat is tett és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott Kecskemét szegényeire.

A Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éveken át segítette a kecskeméti rászorulókat és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott a város szegényeire. Az 1909-ben rendezett kecskeméti országos dalostalálkozón pedig vállalta a zászlóanya szerepét.

1928-ban Bécsben hunyt el. A bécsi Ágoston-rendiek Loretto-kápolnájában ravatalozták fel, majd koporsóját a kecskeméti Szentháromság-temetőben helyezték örök nyugalomra a Ferenczy-család sírboltjában apja és testvérei mellett.

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

komemese@interware.hu

(anya, 2008.07.17 12:49)

Ez is nahgyon tetszett! Ügyes vagy. Szeretlek, anyuci.

bruno19404@freemail.hu

(Berecz Csaba, 2016.01.01 15:33)

Birtokomban van egy nő fotója, aki Győröcskén tartózkodott az 1900-s évek elején. Magát Ferenczy Idának nevezte, és a császárné, Sissi társalkodónője, Ferenczy Ida lányának vallotta magát. Szeretnék valamit tudni e dolog valóságtartalmáról!